Tantárgy neve, kódja: Mechanika III., GJARBAN-MECHANI3-1
Megismertetni a hallgatókat az anyagi testek mozgásának leírásával (kinematika), feltárni a testekre ható erők és az ezek hatására létrejövő mozgás közötti kapcsolatot (kinetika). Bemutatni az alaptételek alkalmazását merev testekből felépülő egyszerű szerkezetek mozgásának elemzésére.
1. Anyagi pont kinematikája. Síkmozgások. 2. Kinematikai diagramok. Merev test kinematikája, sebesség és gyorsulásállapota síkmozgásnál. 3. Merev test véges mozgásai. Szerkezetek kinematikája. Mechanizmusok sebességállapota.4. Négycsuklós és forgattyús mechanizmus sebesség és gyorsulásállapota. Anyagi pont kinetikája.5. Kinetikai tételek. Laza és merev anyagi pontrendszer kinetikája.6. Merev test kinetikája. Tehetetlenségi nyomaték. Merev test forgómozgása. 7. Fizikai inga. Merev test általános síkmozgása. Gördülés.8. Egyszabadság fokú összetett szerkezetek vizsgálata szétbontással. Belső erők számítása.9. Egyszabadság fokú összetett szerkezetek kinetikája. Tömeg és erő redukálása. Ütközési alapfogalmak.10. Merev test centrikus és excentrikus ütközése.11. Összefüggés különböző koordinátarendszerben számított sebességek, gyorsulások és erők között.Lengéstani alapfogalmak.
Elsajátítandó ismeretanyag gyakorlat:
Tudása:
Ismeri a műszaki szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.- Ismeri a szakterületéhez kötődő fogalomrendszert, a legfontosabb összefüggéseket és elméleteket.- Képes a műszaki szakterület ismeretrendszerét alkotó diszciplínák alapfokú analízisére, az összefüggések szintetikus megfogalmazására és adekvát értékelő tevékenységre.- Képes az adott műszaki szakterület legfontosabb terminológiáit, elméleteit, eljárásrendjét alkalmazni az azokkal összefüggő feladatok végrehajtásakor.- Képes önálló tanulás megtervezésére, megszervezésére és végzésére.- Képes rutin szakmai problémák azonosítására, azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására és (standard műveletek gyakorlati alkalmazásával) megoldására.- Képes megérteni és használni szakterületének jellemző szakirodalmát, számítástechnikai, könyvtári forrásait.- A megszerzett informatikai ismereteket képes a szakterületén adódó feladatok megoldásában alkalmazni.- Képes műszaki rendszerek és folyamatok alapvető modelljeinek megalkotására.- Képes ismereteit alkotó módon használva munkahelye erőforrásaival hatékonyan gazdálkodni.- Munkája során képes alkalmazni és betartatni a biztonságtechnikai, tűzvédelmi és higiéniai szabályokat, előírásokat.- Képes arra, hogy szakterületének megfelelően, szakmailag adekvát módon, szóban és írásban kommunikáljon anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.- Megszerzett műszaki ismeretei alkalmazásával törekszik a megfigyelhető jelenségek minél alaposabb megismerésére, törvényszerűségeinek leírására, megmagyarázására.- Felelősséggel vallja és képviseli a mérnöki szakma értékrendjét, nyitottan fogadja a szakmailag megalapozott kritikai észrevételeket.- Szakmai feladatainak elvégzése során együttműködik más (elsődlegesen műszaki, valamint gazdasági és jogi) szakterület képzett szakembereivel is.- Feltárja az alkalmazott technológiák hiányosságait, a folyamatok kockázatait és kezdeményezi az ezeket csökkentő intézkedések megtételét.- Figyelemmel kíséri a szakterülettel kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.- Munkahelyi vezetőjének útmutatása alapján irányítja a rábízott személyi állomány munkavégzését, felügyeli a gépek, berendezések üzemeltetését.- Értékeli a beosztottak munkavégzésének hatékonyságát, eredményességét és biztonságosságát.- Figyel beosztottjai szakmai fejlődésének előmozdítására, ilyen irányú törekvéseik kezelésére és segítésére, az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására.- Megosztja tapasztalatait munkatársaival, így is segítve fejlődésüket.- Felelősséget vállal műszaki elemzései, azok alapján megfogalmazott javaslatai és megszülető döntései következményeiért.
Félévközi tanulmányi követelmények:
A félévközi pontszerzésre két nagy ZH ad lehetőséget. A kidolgozásra fordítható idő 90 perc, pontértékük 40 pont. A kontaktórákon elhangzott, illetve az egyéni feldolgozásra kiadott anyag számonkéréséből és feladatok megoldásából állnak, szöveges leírást, rajzokat is elváró elméleti kérdéseket és számítási feladatokat tartalmazhatnak. A 100 ponthoz hiányzó 20 pontot előre be nem jelentett időpontokban a gyakorlaton megíratott röpdolgozatokból lehet megszerezni. A számonkérések megírásához sem szöveges, sem képi információ tárolására, ill. továbbítására nem alkalmas zsebszámológép, íróeszközök használhatók. A vizsgára bocsátáshoz szükséges 40 összpontszám el nem érése esetén pótZH írható, aminek pontszáma felülírja a korábbi összpontszámot.
Vizsgakövetelmények:
A vizsga a kontaktórákon elhangzott, illetve az egyéni feldolgozásra kiadott elméleti anyag számonkéréséből és feladatok megoldásából áll. Az elméleti részből való felkészülést a szorgalmi időszak végén kiadott vizsgatematika segíti. A vizsgán használható segédeszközök ugyanazok, mint a ZH-n használhatók. A szorgalmi időszakban szerzett pontszám 40 fölötti részének fele beleszámít a vizsgapontszámba. A vizsga írásbeli, maximális pontszáma 100 pont. A vizsgajegy meghatározása a TVSz. 11. § (2) szerinti táblázatnak megfelelően történik.
Kiadott minta feladatmegoldások.
1. Jakubek Lajos, Szabó Béláné: Kinematika, kinetika. H 321.2. Szabó Béláné: Kinematika, kinetika példatár. H-341.3. M. Csizmadia Béla, Nándori Ernő: Mechanika mérnököknek, Mozgástan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.,1996.