A tantárgy célja, a marketingmix termékkategória vonatkozásában az ergonómia és design ismeretek elmélyítése. A hallgatók felhasználói szinten használható tudásra tegyenek szert az ipari terméktervező tevékenységét illetően, megismerve az ergonomikus szemléletű, és marketing szemléletű designer módszereit. Mind ezek alapján célunk, hogy a design for all (Universal design) szemlélet lényegét követni tudják termékek és szolgáltatások értékelése során
Ergonómia és design (MKEMBAN-ERGODESI-1)
Alapadatok
Oktatók
Tantárgy célja
Elsajátítandó ismeretanyag
Előadás
Az órákon bemutatásra kerülő problémák: 1.Bevezetés. • Ergonómia és design helye a marketingmixben. • Emberi léptékű tervezői magatartás Ember-Gép-Munkafolyamat harmóniája (Ergonómia) Funkció és forma harmóniája (Design) Munkafolyamat tervezése és működtetése (HRM) 2.Desig (tervezés) alapfogalma • Mint funkcionális forma tervezése. Mint életforma, életminőség tervezése. Magának az embernek /!/ a tervezése. • Hagyományos tárgykultúra – Modern tárgykultúra – Posztmodern tárgykultúra. • Ipari termék tervezése – kialakítása csapatmunka. SUPERMOTO elektronikus motor. GAMF & MOME együttműködésében 3.Designer tervezésmódszertani iskolák, közülük néhány kiemelése • Organ projekció és ergonomikus szemléletű design módszerei Szakócától: Dührer, LeCorbusier, Dreifuss ergonomikus tárgykultúrájáig • Bionikus szemléletű design módszerei Növényi és állati analógiák szerinti tervezés Leonardo repülőszerkezeteitől az Arena dresszig • Marketingszemléletű design módszerei Raymond Loewy előtti értékesítésközpontú design Raymond Loewy utáni tudatos értékesítésközpontú design. Designer tárgy, ami képes önmagát promotálni. 4.Ergonómia fogalma és története • Emberléptékű, fogyasztóközpontú szemlélet. Bottom-up (adottságok és igényekre) alapozott hozzáállás. • Desig for all – Universal design szemlélet. Döntéskényszer a átlagember, és a konkrét egyén köözött. Ergonómikus szemlélet régebbi, mint a tudománya. • Ergonómia tudomány alapítója: Wojciech Jastrzebowski (1857). Pszichológiai és mérnöki iskola egyesítői Frank és Lilian Gilbrecht . • II. világháború ergonómiai tanulságai – Ergonómiai iskolák és intézmények – Humántényezők formálása • Biztonság ergonómiája, kiművelése és szabványosítása. Katasztrófák tanulságai (Bhopal, Csernobil, Fukusima, Vörösiszap.) 5.Emberléptékű tervezés • Ember adottságai szerinti tervezés. (Design for all ) Gaussgörbe alkalmazása. Átlagos értékek meghatározása. Egyedi adottságok meghatározása • Kritériumok tisztázása • Antropológiai sajátosságok felmérése. Ergometria. Referenciapontok • Mérési eszközök igénybevétele. 6.Fizikai környezet és emberi (szenzuális) adottságok. • Világítás, fények ergonómiája • Színek világa és a személyiség • Zajok, zörejek, zene ergonómiája • Anyagok tapintása • Klimatikus viszonyok • Illatok
Gyakorlat
Az órákon bemutatásra kerülő problémák: 1.Bevezetés. • Ergonómia és design helye a marketingmixben. • Emberi léptékű tervezői magatartás Ember-Gép-Munkafolyamat harmóniája (Ergonómia) Funkció és forma harmóniája (Design) Munkafolyamat tervezése és működtetése (HRM) 2.Desig (tervezés) alapfogalma • Mint funkcionális forma tervezése. Mint életforma, életminőség tervezése. Magának az embernek /!/ a tervezése. • Hagyományos tárgykultúra – Modern tárgykultúra – Posztmodern tárgykultúra. • Ipari termék tervezése – kialakítása csapatmunka. SUPERMOTO elektronikus motor. GAMF & MOME együttműködésében 3.Designer tervezésmódszertani iskolák, közülük néhány kiemelése • Organ projekció és ergonomikus szemléletű design módszerei Szakócától: Dührer, LeCorbusier, Dreifuss ergonomikus tárgykultúrájáig • Bionikus szemléletű design módszerei Növényi és állati analógiák szerinti tervezés Leonardo repülőszerkezeteitől az Arena dresszig • Marketingszemléletű design módszerei Raymond Loewy előtti értékesítésközpontú design Raymond Loewy utáni tudatos értékesítésközpontú design. Designer tárgy, ami képes önmagát promotálni. 4.Ergonómia fogalma és története • Emberléptékű, fogyasztóközpontú szemlélet. Bottom-up (adottságok és igényekre) alapozott hozzáállás. • Desig for all – Universal design szemlélet. Döntéskényszer a átlagember, és a konkrét egyén köözött. Ergonómikus szemlélet régebbi, mint a tudománya. • Ergonómia tudomány alapítója: Wojciech Jastrzebowski (1857). Pszichológiai és mérnöki iskola egyesítői Frank és Lilian Gilbrecht . • II. világháború ergonómiai tanulságai – Ergonómiai iskolák és intézmények – Humántényezők formálása • Biztonság ergonómiája, kiművelése és szabványosítása. Katasztrófák tanulságai (Bhopal, Csernobil, Fukusima, Vörösiszap.) 5.Emberléptékű tervezés • Ember adottságai szerinti tervezés. (Design for all ) Gaussgörbe alkalmazása. Átlagos értékek meghatározása. Egyedi adottságok meghatározása • Kritériumok tisztázása • Antropológiai sajátosságok felmérése. Ergometria. Referenciapontok • Mérési eszközök igénybevétele. 6.Fizikai környezet és emberi (szenzuális) adottságok. • Világítás, fények ergonómiája • Színek világa és a személyiség • Zajok, zörejek, zene ergonómiája • Anyagok tapintása • Klimatikus viszonyok • Illatok
Szakmai kompetenciák
Tudás
Tudása • Ismeri a projektben, teamben, munkaszervezetben történő vezetés, szervezés mechanizmusait. • Ismeri a marketingszemléletű ipari terméktervezés alapvető sajátosságait. • Ismeri az ergonomikus szemléletű terméktervezés mechanizmusait. • Ezekre való tekintettel képes partnereikként együttműködni ipari termék és formatervező, illetve ergonómus szakemberekkel. .Képességei • Képes eligazodni az ipari termék és formatervezés aktuális és új törekvéseiben eligazodni. • Képes ezen ismereteit vállalata (vállalkozása) termékeinek fejlesztése során alkalmazni. • Képes átlátni a termékfejlesztés, formálás és tervezés problémáit, azt összehangolni vállalata (vállalkozása) marketingcéljaival Attitűd • Fogékony az új szakmai ismeretek, módszerek befogadására, a terméktervezők és fejlesztők által kínált innováció befogadására. Fogékony az újdonságra, akár különleges megoldásokra is. • Törekszik tudásának és munkakapcsolatainak fejlesztésére, egyben munkatársaival való együttműködésre. • Kezdeményezőként lép fel munkaszervezés, termékfejlesztés, emberléptékű (marketingszemléletű) alakítása érdekében. Autonómiája és felelőssége • Felelősséggel vesz részt vallalata (vállalkozása) kereskedelmi és marketing szakmai programjainak kidolgozásában, emberléptékű (ergonomikus természetű) problémák kezelésében.
Képesség
Attitűd
Autonómia és felelősség
Számonkérés és értékelés
Félévközi követelmények
A számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb ): gyakorlati jegy Az ismeret ellenőrzésben alkalmazandó további (sajátos) módok (ha vannak): • Hallgatói csoportmunka során konkrét termékeket, illetve munkafolyamatokat mérnek fel, elemeznek, értékelnek. • ZH dolgozat a félév tananyaga alapján. Dolgozat értékelés ponthatárai: 86 - 100% teljesítmény - jeles (5) 76 - 85% teljesítmény jó (4) 61 - 75% teljesítmény közepes (3) 50 - 60% teljesítmény elégséges (2) - 49% teljesítmény elégtelen (1)
Generatív MI használata
2. álláspont: A GMI-eszközök használata korlátozottan engedélyezett (pl. irodalomkutatási segítségnyújtás vagy meghatározott eszközök). Ez azt jelenti, hogy a GMI-eszközök előre meghatározott módon használhatók a feladatok elkészítéséhez, megoldásához. Ebben az esetben a tantárgy gondozójának feladata és felelőssége meghatározni, hogy a GMI-eszközök használata mely esetekben megengedett vagy nem megengedett. A tantárgyleírásban részletesen meg kell határozni, hogy a GMI-eszközök milyen módon használhatóak az adott kurzus során.
Segédanyagok, laborháttér
Az óra ppt anyaga a teams felületéről elérhető.
Irodalom
Kötelező irodalom
• Hercegfi Károly – Izsó Lajos (szerk) (2007): Ergonómia. TYPOTEX www.typotex.hu https://www.interkonyv.hu/konyvek/?isbn=978-963-2790-95-4
Ajánlott irodalom
• Dulin Jenő (1987): Ergonómiai kislexikon NÉPSZAVA • Huff Endre Béla – Bugyi Szimonetta – Darai Dalma – Simon Szandra – Vincze Béla (2014): Marketingszemléletű terméktervezés. Economica (2) 264-272. p https://www.google.hu/url?sa=t&source=web&rct=j&opi=89978449&url=https://ojs.lib.unideb.hu/economica/article/view/4379&ved=2ahUKEwjIu-KJqpaLAxXYHRAIHcw3JIUQFnoECBIQAQ&usg=AOvVaw3tTBwi1wyg3X_1iRORwCLv • Fiell, Ch. – Fiall, P.(2006) : Designkézikönyv. TASCHEN – VINCE • Becker György – Kaucsek György (1996): Termékergonómia és termékpszichológia. TÖLGYFA • Becker György (1991): Mitől boldog a fogyasztó? VALÓSÁG, (9 ) https://www.google.hu/url?sa=i&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=&cad=rja&uact=8&ved=0CAIQw7AJahcKEwigu9fb6ur_AhUAAAAAHQAAAAAQAg&url=https%3A%2F%2Femok.hu%2Ftanulmany-kereso%2Fkonferenciakotetek%2Fd185%3Atermekelmeny-termekpszichologia%2Fpdf&psig=AOvVaw301w1YQSDHTG7fYyb5k6we&ust=1688208853433113&opi=89978449