A klímaváltozás napjaink egyik legnagyobb kihívása. Ennek enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás elengedhetetlen. A városok nagyon érzékenyek, különösen nyáron, a hőhullámok, aszályok és túlzott esőzések miatt, amelyek villámárvizeket okozhatnak. A zöld infrastruktúra a legjobb eszköz a klímaváltozás káros hatásaihoz való alkalmazkodáshoz. A kurzus során különböző szempontokból megvitatjuk a zöld infrastruktúra jellemzőit és fontosságát. Ez magában foglalja például a típusokat, a tervezési lehetőségeket, az árnyékolási képességet, a vízmegtartó képességet stb.
Zöld-kék infrastruktúra (KSZABAN-ZOLDKEIN-1)
Alapadatok
Szak és képzési szint
Szabadon választható, alapképzés
Tanterv
2021
Óraszám
0 + 1 + 0 (E+Gy+L)
Kreditérték
2 kredit
Elmélet–Gyakorlat arány
Elmélet: 0%, Gyakorlat: 100%
Tantervi félév
1. félév
Munkarend
Nappali
Előfeltételek
–
Értékelés típusa
Gyakorlati jegy
Tárgy kategória
Szabadon választható
Nyelv
magyar
Oktatók
Tantárgyfelelős
Hoyk Edit Dr.
Felelős tanszék
Agrárökonómiai és Vidékfejlesztési Tanszék
Oktatók
Hoyk Edit Dr.
Ellenőrzésért felel
nincs
Tantárgy célja
Elsajátítandó ismeretanyag
Gyakorlat
• Klímaváltozás; hőmérséklet- és csapadékváltozások az elmúlt évtizedekben • A klímaváltozás hatásai • A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás lehetőségei, különösen a városokban • A zöld-kék infrastruktúra • A zöld infrastruktúra jellemzői • Fás növényzet, parkok és lágyszárú növényzet, városi rétek • Városi méhészet, mint alkalmazkodási eszközök egyike • A zöld infrastruktúra alternatívái: zöldtetők és zöldhomlokzatok • A városi csapadékvíz-gazdálkodás jellemzői • A városi csapadékvíz-gazdálkodás funkciói: kiszárítás, tárolás, párolgás, tisztítás • A zöld-kék infrastruktúra megvalósításának bevált gyakorlata: nemzetközi bevált gyakorlatok és a helyzet Magyarországon • Példa a városok éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodására: esettanulmány Kecskemétről – a zöld-kék infrastruktúra részei a város éghajlatstratégiájában
Szakmai kompetenciák
Tudás
• Klímaváltozás; hőmérséklet- és csapadékváltozások az elmúlt évtizedekben • A klímaváltozás hatásai • A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás lehetőségei, különösen a városokban • A zöld-kék infrastruktúra • A zöld infrastruktúra jellemzői • Fás növényzet, parkok és lágyszárú növényzet, városi rétek • Városi méhészet, mint alkalmazkodási eszközök egyike • A zöld infrastruktúra alternatívái: zöldtetők és zöldhomlokzatok • A városi csapadékvíz-gazdálkodás jellemzői • A városi csapadékvíz-gazdálkodás funkciói: kiszárítás, tárolás, párolgás, tisztítás • A zöld-kék infrastruktúra megvalósításának bevált gyakorlata: nemzetközi bevált gyakorlatok és a helyzet Magyarországon • Példa a városok éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodására: esettanulmány Kecskemétről – a zöld-kék infrastruktúra részei a város éghajlatstratégiájában
Képesség
• A diákok meg tudják határozni a klímaváltozás elemeit és hatásait. • A diákok el tudják elemezni az alkalmazkodás lehetőségeit. • A diákok megismerhetik a városi csapadékvíz-gazdálkodás működését. • A diákok megtudhatják, mely zöld-kék infrastruktúra módszerek alkalmasak a különböző környezetekben.
Attitűd
• A hallgatók hatékony alkalmazkodásra törekednek. • A hallgatók nyitottak a szakma alapvető jellemzőinek átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működésének hiteles átadására. • A hallgatók a törvényeket és az etikai normákat teljes mértékben figyelembe véve hoznak döntéseket, még váratlan döntési helyzetekben is.
Autonómia és felelősség
• A hallgatók döntéshozatali és vezetési feladatokat látnak el. • A hallgatók önállóan végzik munkájukat, kritikus értékeléssel és tevékenységük folyamatos korrekciójával. • A hallgatók felelősek szakmai véleményük kialakításáért és megmagyarázásáért. • A hallgatók képzés vagy szervezett tréningek keretében fejlesztik készségeiket, és új kompetenciákat sajátítanak el, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy felelősségteljes munkát vállaljanak egy szervezeten belül.
További szakmai kompetenciák
• A hallgatók átfogó ismereteket szereznek a klímaváltozás hatásairól és az alkalmazkodási lehetőségekről. • A hallgatók megértik a zöld-kék infrastruktúra fontosságát. • A hallgatók megismerik a városi környezetben a csapadékvíz-gazdálkodás főbb elemeit. • A hallgatók gyakorlati ismereteket szereznek a különböző országok bevált gyakorlatairól.
Számonkérés és értékelés
Félévközi követelmények
Összeállítani és megtartani egy rövid előadást egy általuk választott városról, az alkalmazkodási lehetőségekről, a zöld-kék infrastruktúra elemeinek felhasználásáról. Fontos, hogy a feladatot pontosan, gondosan, kiválóan végezzék el az utasításoknak megfelelően. Értékelés a TVSZ szerint.
Generatív MI használata
2. álláspont: A GMI-eszközök használata korlátozottan engedélyezett (pl. irodalomkutatási segítségnyújtás vagy meghatározott eszközök). Ez azt jelenti, hogy a GMI-eszközök előre meghatározott módon használhatók a feladatok elkészítéséhez, megoldásához. Ebben az esetben a tantárgy gondozójának feladata és felelőssége meghatározni, hogy a GMI-eszközök használata mely esetekben megengedett vagy nem megengedett. A tantárgyleírásban részletesen meg kell határozni, hogy a GMI-eszközök milyen módon használhatóak az adott kurzus során.
Segédanyagok, laborháttér
Megadott irodalom, órai előadások anyagai Teams csoportba feltöltve.
Irodalom
Kötelező irodalom
Hoyk Edit (2021): Városi zöld-kék infrastruktúra. https://www.esokert.hu/wp-content/uploads/2021/10/Hoyk-E_Zoldinfrast_web.pdf Doick, K.J. – Peace, A. – Hutchings, T.R. (2014): The role of one large greenspace in mitigating London's nocturnal urban heat island. Science of the Total Environment 493. pp. 662–671. Pamukcu-Albers, P., Ugolini, F., La Rosa, D. et al. (2021): Building green infrastructure to enhance urban resilience to climate change and pandemics. Landscape Ecol 36, pp. 665–673. https://doi.org/10.1007/s10980-021-01212-y
Ajánlott irodalom
Asleson, B.C. – Nestingen, R.S. – Gulliver, J.S. – Hozalski, R.M. – Nieber, J.L. (2009): Performance assessment of rain gardens. Journal of the American Water Resources Association. Vol. 45., No. 4., pp. 1019-1031. Autixier, L. – Mailhot, A. – Bolduc, S. – Madoux-Humery, A.S. – Galarneau, M. – Prévost, M. – Dorner, S. (2014): Evaluating rain gardens as a method to reduce the impact of sewer overflows in sources of drinking water. Science of The Total Environment. Volume 499, pp. 238-247. Brabec, E. – Schulte, S. – Richards, P.L. (2002): Impervious Surfaces and Water Quality: A Review of Current Literature and Its Implications for Watershed Planning. Journal of Planning Literature 16(4). pp. 499-514. Brown, R.R. – Nina, K. – Wong, T. (2008): Transitioning to Water Sensitive Cities: Historical, Current and Future Transition States. 11th International Conference on Urban Drainage Clemmensen, A. H. – Haugvaldstad, A. – Jensen. A. (2015): Implementation of the Copenhagen “Cloudburst” Strategy (Copenhagen, Denmark). BASE – Bottom up Climate Adaptation Strategies towards a Sustainable Europe Hoyk E. (2018): Adaptation to climate change with green infrastructure in urban environment. Journal of Central European Green Innovation 6:1. pp. 13-24. Tsilini, V. – Papantoniou, S. – Kolokotsa, D.D. – Maria, E.A. (2015): Urban gardens as a solution to energy poverty and urban heat island. Sustainable Cities and Society. Volume 14, pp. 323-333. Zhang, S. – Guo, Y. Masce (2013): Explicit Equation for Estimating Storm-Water Capture Efficiency of Rain Gardens. Journal of Hydrologic Engineering. 18. pp. 1739-1748.